2011. május 22., vasárnap

Don Alfredo Corona

A magyar szivargyártás remeke. Ez a kijelentés ne kergessen minket hamis illúziókba, a szivar nem kifejezetten jó, de kifejezetten rossznak sem mondanám. A kétszálas csomagolás tetszetős, celofánba zárt szivarokat találunk a dobozban. A doboz oldalára az van írva: " ... KÉZI FONÁSÚ SZIVAR." Nem tudom értelmezni a kifejezést, arra gondolhattak, hogy a borítólevelet kézzel sodorták fel az előzőleg géppel összesodort belsőre. Szó ami szó a  borítólevél "fonása" jól sikerült, simán felveszi a versenyt a kategória többi szivarjával (pl.: Danemann). A gyújtás sima, az első harmadban szépen ég. Az íz, az rettenetes. Nehéz volt elvonatkoztatni a minden szippantás utáni kesernyés lecsengéstől, ami minden szempontból valami fogporra emlékeztetett. A második harmad ízvilága valóban emlékeztetett a dobozon jelölt szumátrai és jávai összetevőkre. Ne legyenek illúzióink: ha nincs a dobozon a leírás, akkor simán ráhúztam volna a második harmadra is, hogy szabolcsi rettenet. A harmadik harmadig nem jutottam el, mert a másod harmadnál az ötödik újragyújtás után letettem a szivart. Összességében a gyártó érdekes próbálkozása, sok kitartással és szakértő általi dohányválogatással lehet még rajta fejleszteni. Lehetne azzal kezdeni, hogy nem aprított dohánnyal töltik meg...
[2011. szeptember 24.] Kézi fonás... Nem régiben olvastam, hogy a magyarországi szivargyártás fénykorában ezt a kifejezést használták a sodrás helyett. Kézileg fonták a szivarokat... Mea culpa... A szivar ettől nem lett jobb, de a készitői legalább hűen próbálják követni a szivarkészítés magyar hagyományait.

Don Alfredo Corona: 71 pont

Méretei: 140 mm / 42 rg.

Magyarországi zárjegyes ár: 790 Ft / 2 szál

Milyen szivart teszteljünk? info [kukac] torcedorcigar.com 

Nincsenek megjegyzések: